Kész a tanári életpálya-modell tervezete - Pedagógus I., II. és évi plusz 50 milliárd

Oktatás

Egy kétéves gyakornoki időszakból és három további szakaszból állna a pedagógus életpálya. Az oktatási államtitkárság elképzelései szerint egyéves alkotói szabadságot is kapnának a pedagógusok. Az új tanári előmeneteli rendszert leghamarabb a 2012/2013-es tanévben vezetnék be - derül ki a távirati iroda birtokába került vitaanyagból. Az oktatási államtitkárság 2012-től mintegy 50 milliárd forinttal több támogatásra számít a közoktatás költségvetésben, ebből szeretnék például rendezni a pedagógusbéreket. A tervezet szerint a tankötelezettség hatéves korban kezdődne és 17 éves korig tartana. Az általános iskolákban tilos lesz felvételi vizsgát és erre előkészítő tanfolyamot, szervezni és fokozatosan ingyenessé tennék a tankönyveket. A diákoknak összesen hat tárgyból kellene érettségit tenniük, köztük egy természettudományos tantárgyból. Az új közoktatási törvényről februárban tárgyal a kormány.


A távirati iroda birtokába került 49 oldalas vitaanyag szerint az első és második fokozat mellett megkülönböztetnének mesterpedagógus és tudóstanár fokozatokat.


A Pedagógus I. fokozatba kerülés feltétele a gyakornokság lezárását jelentő "minősítő vizsgán" való megfelelés, míg a Pedagógus II. fokozatba kerüléshez "minősítés" lenne szükséges a jelenlegi elképzelések szerint. A gyakornokok kötelező óraszáma tanítók és tanárok esetében 19 óra, óvodapedagógusok esetében 27 óra. Nem vállalhatnak túlórát, nem lehetnek osztályfőnökök. A gyakornok alapbére 180 ezer forint, amely illetményalapként funkcionál, a pedagógus előmeneteli rendszer fokozataihoz tartozó illetményeket ehhez viszonyítva állapítanák meg.


A tervezet szerint a kormány és az önkormányzatok ösztöndíjat alapíthatnak az egyetemen és a gyakornoki időszak első két évében kiemelkedő teljesítményt nyújtó pályakezdők számára. Az ösztöndíj elnyerésének feltétele az első gyakornoki évben a legalább jó minősítésű diploma és az egyetem pedagógiai tanszékének ajánlása; a második gyakornoki évben pedig a közoktatási intézmény ajánlása. Az ösztöndíj a gyakornoki alapfizetés 50 százalékának megfelelő összeg. A gyakornok a minősítő vizsgát követően léphet be a Pedagógus I. fokozatba. Alapbére a gyakornoki alapfizetés 110 százaléka. A fokozatot elérő pedagógus lehet osztályfőnök és vizsgáztató tanár. A Pedagógus II. fokozatot elérő pedagógus kezdő alapbére a gyakornoki fizetés 150 százaléka. A fokozatba lépés feltétele a legalább 8 éves pedagógusi gyakorlat és a minősítés.


A mesterpedagógusi fokozat elérésének feltétele a szakvizsga, a 14 éves munkaviszony valamint a második minősítés megszerzése/kiváló minősítés megszerzése, míg Tudóstanár az lehet, aki PhD fokozattal és legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik és megszerezte a második minősítés/kiváló minősítést. A mesterpedagógusi fokozatot elért pedagógus legkisebb alapfizetése a gyakornoki alapfizetés 200 százaléka. A Tudóstanár minimális alapbére a Pedagógus I. alapbérének 220 százaléka.


A különböző fokozatokhoz tartozó eltérő bér mellett megmarad a háromévenkénti automatizmus is. A minősítést követően a pedagógus a következő fokozat első fizetési kategóriájába kerül, attól függetlenül, hogy hány év után szerezte meg azt - olvasható a vitaanyagban. Az 55 éves kor feletti pedagógusok dönthetnek úgy, hogy kevesebb óraszámban tanítanak, fizetésük pedig csak az óraszám-csökkentés mértékének 50 százalékával csökken.


Az új pedagógus-előmeneteli rendszer új pedagógus bértáblát jelent, amely már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményekben a fizetési "kategória" megállapítása a közalkalmazott pedagógusokkal azonos módon történik. Egyéves "alkotói szabadságra" a legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok pályázhatnak.


A 2011/2012-es tanév második félévében már kísérleti jelleggel elindul a minősítési rendszer. A minősítésre ebben a félévben még ingyenesen jelentkezhetnek a pedagógusok. Az új fokozatba lépésre mindig a minősítést követő tanév szeptember 1-jén kerül sor. Az új rendszerbe való átlépés első lehetséges dátuma 2012. szeptember 1.


Az új pedagógus-előmeneteli rendszer minden közoktatásban résztvevő pedagógusra vonatkozna, több mint 170 ezer pedagógust érintene. A már pályán lévő pedagógusok első minősítése a 2017/2018-as tanév végéig megtörténik. Az új rendszerbe való belépés feltétele a minősítő vizsga/minősítés megszerzése. Azokra a pedagógusokra, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíj-jogosultsághoz szükséges feltételeket a rendszer bevezetését követő 10. tanév (a 2022/23-es tanév) végéig teljesítik, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség.


A vitaanyag kitér arra is, hogy az egyetem 6. tanévében sorra kerülő "tanárjelölti" év során a hallgatók "hallgatói munkadíjban" részesülnek, amely a mindenkori minimálbérnek legalább 90 százaléka. Az anyag a pótlékok rendezésére is kitér: legsürgetőbbnek az intézményvezetői és az osztályfőnöki pótlék megemelését nevezi. Az igazgatói pótlék a gyakornoki kezdő alapfizetés 40-60 százalékának, az osztályfőnöki pótlék pedig 15-25 százalékának megfelelő összeg.


A dokumentum rögzíti: a magyar oktatási rendszer eredményessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a pedagógushivatást azok a legrátermettebb, legtehetségesebb emberek válasszák, akik magas szintű előképzettséggel és általános műveltséggel, továbbá a gyermekek, fiatalok fejlődését támogató nevelés-oktatás, és egyéni fejlesztés vonatkozásában megfelelő személyiségjegyekkel, szociális érzékenységgel rendelkeznek, a már gyakorló és eddig is eredményes pedagógusok pedig a pedagóguspályán maradjanak. Ehhez szükséges a már hosszú évek óta tervezett pedagógus életpálya-modell bevezetése. Az életpálya-modell a pálya egészén ösztönzően hat; garantálja a pedagógusi munka magas minőségét, a foglalkoztatási biztonságot, a megfelelő megélhetést, a szakmai fejlődést, a pedagógusok társadalomban betöltött szerepének az elismertségét, valamint lehetőséget teremt az alkalmatlan jelentkezők kiszűrésére is.

A közoktatás közszolgálat és nem szolgáltatás


Óvatos becsléssel a közoktatás költségvetési támogatásának mintegy évi 50 milliárd forintos növekedésével számol az oktatási államtitkárság 2012-től a pedagógusbérek rendezése és az új finanszírozási szabályok bevezetése, továbbá a létrejövő új évfolyamok, oktatásszervezési megoldások, valamint a kötelezően biztosítandó időkeretek következtében. Többek között ezt tartalmazza az új közoktatási törvény koncepciója. A november 11-i keltezésű tervezet szerint az új közoktatási törvény közvetlenül 1,2 millió óvodást, általános és középiskolást érint, továbbá a családjukat, valamint több mint 170 ezer pedagógust és közvetve az egész magyar társadalmat. A dokumentumról februárban tárgyalhat a kormány.


Az MTI birtokába került 65 oldalas tervezet szerint a többlet-támogatási igényt az indokolja, hogy az utóbbi tíz évben több mint 100 milliárd forintot vontak ki a közoktatásból, illetve a fejlett országok között mindössze három olyan van (Magyarországon kívül Csehország és Írország), ahol a gazdasági és pénzügyi válságra nem az oktatási ráfordítások növelésével, hanem a csökkenésével reagált a politika. A közoktatási intézmények működését a központi költségvetési hozzájárulások, a fenntartók hozzájárulása, az intézmény saját bevétele, illetve az ellátottak térítési díjai biztosítják.


A központi költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetés határozná meg. A központi költségvetés biztosítaná a közoktatási intézmény működéséhez szükséges pedagógus és egyéb alkalmazotti létszámra megállapított átlagbér (és annak járulékai) szerinti támogatást. Az intézményfenntartók biztosítanák a működéshez szükséges további támogatásokat az intézmény számára, illetőleg további bér- vagy dologi juttatásokkal javíthatják az intézmény működésének feltételeit. A közoktatási feladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati, NEFMI azonosítóval rendelkező közoktatási intézmények a bérek és járulékok összegét a költségvetéstől ugyancsak megkapják.


Rögzítik, hogy a közoktatás közszolgálat és nem szolgáltatás, a közoktatás szereplőinek helyzetét egyértelművé teszi a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével. A szakmai döntéseket szakemberek hozzák meg a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával. Kitér a nagyobb állami szerepvállalás az intézmények szakmai önállóságának elismerése mellett. Tartalmazza továbbá az anyag a fokozatos áttérést az általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra - a tankönyvek számának csökkentése révén, és a tehetséggondozást és a Nemzeti Tehetségprogramot beemeli a törvény keretei közé.


Az óvodák 3 éves kortól fogadják a gyermekeket, 5 éves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni, a gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik és 17 éves korig tart. Az általános iskolát követően, illetve - nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumi képzés választása esetén - 10 vagy 12 éves kortól kezdődően minden gyermek a képességei, törekvései és tudása szerint, a középfokú iskola felvételi követelményei szerint folytathatja tanulmányait.


A vitaanyag rögzíti azt is, hogy a közoktatásban a nevelés-oktatás tartalmi egységét a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely egyúttal a központi kerettantervek és a helyi tantervek alapját is képezi. A nat-ban foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek biztosítják.


Az általános iskolákban tilos felvételi vizsgát vagy felvételire előkészítő tanfolyamot szervezni és tartani. Sport- és művészeti tagozatokra a gyermekek felvétele alkalmassági vizsga letételéhez köthető az iskola pedagógiai programja szerint. Azon érettségit adó középiskolákban (gimnázium, szakközépiskola) ahol a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot, felvételi vizsga szervezhető. Az írásbeli vizsgát az iskolák szóbeli meghallgatással, alkalmassági vizsgával egészíthetik ki jogszabályban foglaltak szerint. A szóbeli meghallgatás és az alkalmassági vizsga szabályait az intézmények pedagógiai programja tartalmazza.

Az érettségi vizsgán a tanuló összesen hat tantárgyból, kötelező és választható vizsgatárgyakból ad számot tudásáról. Kötelező vizsgatárgy: magyar nyelv és irodalom, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, egy választható természettudományos tantárgy (biológia, fizika vagy kémia - vagy a humán tagozatokon választható természettudomány tantárgy is é s egy kötelezően választandó tantárgy lenne.


A dokumentum értelmében, ha a tanuló az általános iskola befejezését követően valamilyen oknál fogva nem tudja elkezdeni középfokú tanulmányait, és az általános iskola utolsó osztályának megismétlése vagy középfokú iskolai felkészítő osztály elvégzése pedagógiai szempontból nem indokolt, akkor a következő tanévben az általános iskola javaslatára úgynevezett nulladik évfolyamra járhat. A nulladik évfolyam bármely iskolában megszervezhető, legalább nyolc tanuló egybehangzó igénye esetén. Az osztály létszáma legfeljebb 15 fő lehet, ennek az évnek a megszervezése kötelező megyei feladat. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik idegen nyelv tanulása is kötelező lenne, a "nyolc évfolyamos gimnáziumban negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához a feltételeket meg kell teremteni".


A minisztert a döntések előkészítésében javaslattevő és véleményező szerepben különböző testületek segítenék. Hangsúlyos szerepe jutna a Pedagógus Kamarának, amelynek megalakulásáról, működéséről és hatásköréről külön jogszabály rendelkezne. A Pedagógus Kamara felállásáig az Országos Köznevelési Tanács változatlan módon folytatja tevékenységét. Másik nevesített testület a Közoktatás-politikai Tanács, amely a mostani módon szerveződik és működik tovább.


Forrás: MTI - 2010.11.15.