Hozzászólás beküldése

Mit tehet a pedagógus?
(Összeállította: Patakfalvi Attiláné)

A szorongás az „én” mélyéből tör elő, neurotikus tünet, általában elfojtott. Generalizálódott, rögzült, tárgytalan félelmi állapot. Különbözik a félelemtől, amit a fejlődéssel együtt járó, természetes veszélyt jelző reakció, legtöbb esetben külső okai vannak. (félelem az orvostól, állatoktól..)a gyermek kicsinységének, tapasztalatlanságának velejárója. Az idő múlásával megszűnik. Ha azonban tartóssá válik, felerősödik, úgy ez szorongásra utal.

Fajtái:

1. Szeparációs, elszakadási szorongás – 6-8 hónapos korban jelentkezik először, ismerős és idegen arc között különbséget tud tenni.
A szorongásos gyermek többnyire szomorú, passzív, szótlan, nem játszik szívesen, nem érdeklődik környezete iránt. A szorongás másodlagos tüneteket is létrehozhat, mint kül. személyiségzavarokat – tanulási retardációt, kényszercselekvéseket, disszonáns viselkedést.

2. A teljesítményszorongás általában a szabályhoz való viszonyulás nehézségeiből, a felnőtt negatív viselkedéséből, a gyermek önminősítéséből fakad.
Az iskolában általában magatartási zavarként jelentkezik, gyökerei jóval mélyebbre nyúlnak vissza.
A szorongás okozza beilleszkedési nehézséget, állandó készenléti állapotot tart fenn, hogy figyelhessen a veszélyre. Vélemények szerint 1-3 év közötti állapotra vezethető vissza, félelem a „szeretet” elvesztésétől.

A kihívás, a megmérettetés szorongást vált ki, ami természetes és egészséges szorongás. Benne van a sikeres megoldás, az eredmény öröme, a kudarctól való félelem is. A teljesítményszorongás óvodáskorban még csak gátlásos, passzív viselkedésben, az óvodástársaktól való visszahúzódásban jelenik meg.

Az iskolában a gyermek eredményei alul maradnak a képességein, ismeretei, a felelés, dolgozatírás pánikba ejti, viselkedése nyugtalan, izzad, szapora a szívverése. Nem próbálkozik a sikert elérni, a kudarc elkerülésére állítódik be. Sérelmeit irreálisan felnagyítja, támadó, vádaskodó viselkedéssel igyekszik gátlását legyőzni. Kirekesztődik.

A kiváltó okok lehetnek:

- a szülők merev követelményei,
- a magas elvárások,
- ellentétes családi légkör,
- a szülők határozatlansága,
- nem késztetik erőfeszítésre,
- kényeztetik, megfosztják önálló cselekvéseinek sikerétől,
- a viselkedési mércét alacsonyra állítják,
- a szülők csak önmagukra figyelnek,
- elvált, újházasok, a gyermek nehezen alkalmazkodik az új elvárásokhoz.

Oka lehet:

- A gyermek intelligenciája átlagos – a szorongás akadálya lehet az iskolai pályafutásnak, hiába tanul, számonkérésnél leblokkol.

- A gyermek intelligenciája magas – általában túltanul, olyan magas szinten, hogy feleléskor áttöri a szorongás okozta blokkot. Váratlan, szokatlan helyzetben zavarba jön. Önértékelési zavarai felerősödnek, depresszív szorongás lép fel.

A teljesítményszorongás kezelése nehéz, pszichológus, szülő, pedagógusnak össze kell fogni.

Pszichológus – szülő átbeszélik, megállapítják mi hozható össze a szorongással, lehetőség szerint megszüntetik, módosítják a lehetséges normákat, szabályokat stb.

A pedagógus feszültségoldó eszközökkel, a számonkérés testre szabott feladataival oldhatja, azonban a teljesítmény-centrikusság a felelős a teljesítményszorongásért az iskolában. A feloldás a pedagógus nevelési módszerében van.

Mit tehet?

Fontos, hogy szeressék, pozitív érzelmi kapcsolat, az okok keresése, a pedagógus hangneme, vonjuk be a közösségbe, biztonság érzését kell kialakítani. Tehát a feszültségoldás, a személyre szabott számonkérés.

Milyen tényezők húzódnak meg a képességek alatt teljesítő tehetséges tanulók eredményei mögött, mit tehet a pedagógus a problémák megszűntetése érdekében?

A tehetséges gyermek fogalma S. P. Marland szerint:

Azok a gyerekek tehetségesek általánosan vagy specifikusan, akik kiemelkedő képességeik révén magas teljesítmény elérésére képesek a következő területek bármelyikén:
1. általános intellektuális képesség,
2. specifikus iskolai alkalmasság,
3. kreatív v. produktív gondolkodás
4. vezetői képesség,
5. zene és képzőművészet,
6. pszichomotoros képesség.

A tehetséges gyermek fogalma Delaware állam törv. szerint:

Általánosan tehetséges gyerek az, akit a természet magas intellektuális kapacitással ruházott fel és akinek veleszületett adottságuk van a magas intellektus megszerzésére ill. kiváló iskolai teljesítménye.

Specifikusan tehetséges gyerek, akinek meghatározott területen vannak bizonyítottan kiemelkedő képességeik.

Az alkotó képesség minden egészséges újszülöttben benne van és megfelelő módszerekkel jelentős mértékben kifejleszthető. Nem lehet elég korán kezdeni! Már óvodáskorban! A kreativitás fejlesztése iskoláinktól gyökeres szemléletváltást kíván. Olyan demokratikus szellemű iskola kell, ahol ingergazdag környezet van és nem időkényszer diktálta gyors információközlési módszerek, reproduktív teljesítményeket jutalmazó-büntető osztályzatok.

A tehetséges gyermekek nem egyformák, változatosak, jellemzői:
1. ingerekkel szemben nyitottak
2. bizarr, szokatlan viselkedés
3. szociális viselkedésük, ítéleteik független
4. határozott „én képük” erős identitás érzésük népszerűtlenné teszi őket

A képességeik alatt teljesítő tehetséges tanulók:

Mindenki másképp határozza meg, mert különböző a lehetséges és tényleges teljesítmény.

BRICKLIN (1967):

Alulteljesítő az a gyerek, akinek mindennapi hatékonysága az iskolában jóval gyengébb, mint intelligenciája alapján tőle elvárható lenne.

Az alulteljesítés okai: unalmas, középszerű tanterv, nem megfelelő tanulási stratégiák, felnőtt segítség hiánya, alacsony önértékelés, önbecslés.

Az alulteljesítők személyiség jegyei: szociálisan éretlenek, emocionális problémák, viselkedésük antiszociális, önértékük alacsony. Fiúkra jellemző általában.

Alulteljesítés megszűntetésére irányuló beavatkozások:

Minél fiatalabb korban sikerül beavatkozni az alulteljesítés folyamatába, még mielőtt az ellenállás valamely formája megszilárdulna, a beavatkozás több tényezőre terjedjen ki, a család bevonásával, a beavatkozások csak hosszú távon érik el a hatást.

Az alulteljesítés fő oka és megoldása az alacsony „én-kép” a kisebbrendűségi érzése képezi

Fokozatosan ismerje meg képességeit épp úgy mint teljesítőképessége határait. Dr. Harsányi István: A tehetség védelem kis kalauza c. Könyvében tanácsolja:

Legyetek igazi társai gyermekeiteknek, közönsége sikereinek, bátorítsátok, buzdítsátok őket, kérdéseikre mindig adjatok kielégítő feleleteket, ösztönözzétek kreatív gondolkodásukat, értékeljétek jó munkaszokásaikat, családi viták megbeszélésénél teljes értékű tagként vonjátok be, ha kételkednek, számukra érthető módon magyarázzátok meg, fejlesszétek önbizalmukat, de ne jutalmazzatok szeszélyeit, óvakodni kell a gyermeki produktumok szigorú kritikájától, mert kedvét szegi.

GRUBER (1982.) szerint:
Fel kell ébreszteni a tanulók kíváncsiságát és lehetőséget kell biztosítani arra hogy saját erőfeszítésük segítségével elégítsék ki. Alacsony önbecsülésük oka, hogy még nem tudtak igazi sikereket elérni: önbizalmuk csakis igazi teljesítmények, sikerek talaján bontakozhat ki.

GEFFERTH Éva:
A képességeik alatt teljesítő tehetséges tanulók – A fogalom nem tisztázott, az okok több tényező együttes hatására alakulnak ki.