Környezeti nevelés

Országos környezetvédelmi verseny indul a a 2010/2011-es tanévben.

Iskolák és önkormányzati hivatalok számára készített ingyenes kiadványt az Energia Klub, melyben földrajztanárok és iskolaigazgatók is találhatnak hasznos ötleteket az energiahatékonyság és éghajlatváltozás témában. Az elektronikus kiadvány az európai Display program bevezetését is segíti.

A nemzetközi példákat is bekutató kiadvány tulajdonképpen a Display interneten is elérhető Kommunikációs kézikönyvét egészíti ki további gyakorlati ötletekkel: a diákokra, tanárokra, szülőkre, illetve külön a médiára és a településen élőkre koncentrálva.

2010. május 13 -án Budapesten került sor a „A szelektív hulladékgyűjtéstől az ökológiai lábnyom csökkentéséig” címmel a Piac & Profit üzleti magazin szervezésében egy rendkívül ígéretes konferenciára. A konferencia célkitűzése az alábbiak megvitatása: Mit tehet az egyén, a gazdasági szereplő életünk minden színterén elindult krízisfolyamatok megállításáért, a fenntartható világért. Konkrét cselekvések megbeszélése. Keressünk közösen válaszokat a következő kérdésekre:

1. Hogyan alkalmazkodjunk a természet eltartó-képességéhez? Hogyan gyorsítsuk fel a megújuló energiák alkalmazását? Hogyan érhetjük el a termelés alapanyag-szükségletének csökkentését? Mit tegyünk a környezeti terhelés mérséklése érdekében?

Egy érdekes felmérés eredményeire szeretném felhívni a szülők és pedagógusok figyelmét. Nagy Gyöngyi (www.naturhome.hu) "Így alszunk mi, magyarok - 2010. alvásfelmérés" címmel közölt írásából egy részletet idézünk:

"A fiatalok nem alszanak eleget!

Külön figyelmet érdemel a tizenévesek alvási szokásainak vizsgálata során kapott megdöbbentő adat: a fiatalok 81% kialvatlan, nem alszik eleget, s 77%-uk ébred reggelente fáradtan, leverten. A tinik 49%-a küzd időszakosan alvásproblémákkal, s további 15%-uk számol be állandó vagy visszatérő alvászavarról. Hétköznap és hétvégén is később fekszenek a tizenévesek, mint az átlag - munkanapokon 49% fekszik 9-11 között, 8% 9 előtt és rengetegen (43%) kerülnek későn, 11 óra után ágyba. Hétvégén az leltolódás még szembetűnőbb: 24% tér nyugovóra 11 előtt, 36% 11-01 óra között és 40% fekszik hajnali 1 óra után. Hétköznap a srácok 32%-a ébred 6 előtt, 36% 6-7 óra között és 32%-uk 7 óra után. Hétvégén kicsit több idő telik alvással - 34% ébred 9 előtt, 22% 9-10 között és majd' minden második fiatal (44%) 10 óra után kel hétvégén. Álmosság, fáradtság kíséri a tinik mindennapjait - 92%-ukat fogja el napjában álmosság, közülük 32% napjában többször szenved a rátörő álmosságtól. A kérdésre: "Gyakran érzed stresszesnek magad a nap végén?" - csupán 16% válaszolt határozott nemmel, minden második gyerek (49%) érzi néha és 34%-uk gyakran zárja stresszesen napját Ezek az adatok a fiatalok körében roppant aggasztóak, hiszen a kialvatlanság rontja a teljesítőképességet, az immunrendszer védekezőképességét, számos kronikus betegség előidézője, s jelentősen emeli a depresszió kockázatát."

A fenntartható fejlődés egyik alappillére a takarékos fogyasztási szokások kialakítása. A fogyasztási szokások átalakítása csak tudatos tervezéssel valósítható meg. Ehhez kíván segítséget nyújtani az alábbi vetélkedő:

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület „Fogyasztói tudatosság?” címmel ingyenes fogyasztóvédelmi vetélkedőt szervez.

A vetélkedő témái a következők: a fogyasztók jogai, fenntartható fogyasztás, fogyasztói kultúra, kritikus fogyasztói magatartás, fogyasztói döntések

Tudnivalók a vetélkedőről: A vetélkedő három fordulón át feladatlapok kitöltéséből, beküldéséből áll. A legjobb eredményt elért 5 csapat számára 2010. május végén, döntőt szervezünk Budapesten, ahol a résztvevők értékes ajándékokat kapnak A döntőn különböző fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szituációs feladatok, ügyességet és kreativitást is igénylő játékok szerepelnek.

A www.ezoklub.hu oldalon jelent meg az 50 legegészségtelenebb étel listája. A cikk (csatolva) szerzője Pillinger József dietetikus. A szerző elsősorban a magas tartósítószer és a feldolgozott hulladék tartalmú termékek fogyasztásának kerülését szorgalmazza.

Amellett, hogy a cikk megállapításának többségével egyet értek, szeretném felhívni a kedves olvasók figyelmét néhány, napjainkban gyakran előforduló, véleményem szerint hibás nézetre. Azt a kifejezést, hogy „mesterségesen előállított” gyakran szitokszóként alkalmazzák az élelmiszerekkel kapcsolatban. Nem szabad kategorikusan kijelenteni, hogy a mesterségesen előállított anyagok veszélyesek, a természetben előfordulók pedig egészségesek. Gondoljunk csak a csattanó maszlagra, vagy a gyilkos galócára. Ugyancsak nem értek egyet a felvágottak alapanyagaként elmarasztalt „húsnyesedékek” megítélésével. A húsfeldolgozás során keletkező apró darabok felhasználásával szerintem nincs gond. A korlátozott mennyiségű bőrkefelhasználás is megengedhető. A régi parasztgazdaságok is felhasználták a sertések szinte minden részét.

Az alábbi oldalon egy rendkívül figyelemreméltó rövid animációs film látható „Ideje észhez térni” címmel: http://vimeo.com/4563148

Leo Murray készítette 2008-ban, a magyar változatot a Global Védegylet Projekt és a Máriahalom Televízió gondozta.

A film közérthetően magyarázza el a globális felmelegedés veszélyeit. Bolygónk közeleg egy fordulóponthoz, ahonnan már nincs visszaút, mert öngerjesztő folyamatok erősödnek fel. Pl. elolvad a fehér hótakaró, így a föld kevesebb fényt ver vissza, nő a levegő vízgőztartalma, amely üvegházhatást okoz, rohamosan nő a hőmérséklet, egyre több gőz kerül a levegőbe. A tengerek elsavasodnak, a planktonok kihalnak. Az ökoszisztémák működése felborul. A fagyott tundrából tőzeglápok alakulnak ki, nagy mennyiségű metán szabadul fel, erősödik a felmelegedés. A tengerek alatt is metánmezők vannak, ha kiszabadul ez a gázmennyiség is, több fokkal emelkedhet a bolygó átlaghőmérséklete. Az élőlények egy része kihal, viszont a patkányok, legyek, szúnyogok, csótányok felszaporodnak. Az el nem öntött területek elsivatagosodnak, népvándorlás indul el. A szerencsésebb területek lakói fegyverrel próbálják javaikat megvédeni. A legelső harcok az ivóvízért folynak majd.

Az alábbi felhívást ajánlom középiskolai tanárok figyelmébe:

Kedves Kollégák!

Az iskolánk Veszprémben, regionális környezetvédelmi diákkonferenciát és versenyt tart, 2010. február 26-án. Három fős középiskolai csapatok jelentkezését szeretettel várjuk. A felhívást és a leírást csatoltam.

Üdvözlettel, Sárdi Ildikó

Semmelweis emléknap, születésének 191. évfordulója lesz szerdán, júl. 1-én.

E napra a BOCS Alapítvány kapott meghívást, hogy bemutatkozzon a "Zöld Pardon" -ban: http://www.zp.hu/civilpont

A BOCS standon szokás szerint az érdeklődők kiszámolhatják saját személyes ökolábnyomukat és babláblabdát varrhatnak. A Bocs Alapítvány környezetünk megóvásának legfőbb lehetőségét a családtervezés megvalósításában látja.

A víz: maga az élet. Minden élõlény elsõsorban vízzel "táplálkozik". Az emberi test 75 % (agyunk 85 %) vízbõl áll. A Föld vízkészletének (kb. 1,444 milliárd km3) mindössze 3 százaléka édesvíz. Ennek is nagy része (2,2 %) jég. Évente 20 millió ember - köztük 5 millió gyermek - hal meg a világon ivóvíz által közvetített betegségben. A fejlõdõ világ szennyvizének kilenctizede mindenféle tisztítás nélkül ömlik a folyókba, tavakba. Kínában a folyóvizek négyötödében már nem élnek halak. A világ vízfelhasználásának üteme a huszadik században kétszeresen meghaladta az emberiség létszámának egyébként is robbanásszerû bõvülését. Az USA fejenként naponta 500 litert fogyaszt, az EU 200-at, Magyarország 100-at, Etiópia 20-at.