Kompetencia alapú oktatás

Előzmények, a fejlesztés folyamata

Az oktatási programcsomagok fejlesztésének koncepciója 2002 nyarán fogalmazódott meg először a Modernizáció és programfejlesztés című dokumentumban. A szerzők az elmúlt időszak kutatási és mérési eredményeire alapozva fogalmazták meg a magyar közoktatás modernizációjának szükségességét: a jelentős mértékben megváltozott kulturális környezet kihívásaira választ adó új tudáskoncepcióra épülő innováció igényét.

2002 őszén az Oktatási Minisztérium által felkért szakértői csoport dolgozta ki az oktatási programcsomag koncepcióját és specifikációját. A munkacsoport által megfogalmazott dokumentumok képezték a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet (243/2003. Korm. rendelet) programfejlesztésről és tartalmi szabályozásról szóló definícióinak alapját.

Ezek a fogalmak és meghatározások szolgáltak a suliNova Kht.-ban elinduló programfejlesztési munka alapjául, amely az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája című dokumentumba foglalt fejlesztési irányok érvényesülését, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részeként megfogalmazott Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) oktatási céljainak megvalósítását szolgálja. A fejlesztés szervezeti keretéül jött létre 2004 tavaszán a suliNova Kht.-n belül a Programfejlesztési Központ, amelynek fő feladata a meginduló programfejlesztő tevékenység ösztönzése, szakmai irányítása és koordinálása. A programfejlesztés projektek keretében zajlik.

A fejlesztő munkát minden projekt esetében kis létszámú operatív munkacsoportok irányítják. A fejlesztő feladatok megvalósításába a Programfejlesztési Központ bevonja a közoktatási intézmények, a civil szakmai szervezetek és a gyakorló pedagógusok széles körét.

Az oktatási programcsomagok fejlesztése és kipróbálása szakaszosan történik. Az első fejlesztési szakasz termékei 2005 szeptemberében kerültek ki az innovációban aktívan részt vevő Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) intézményeibe. Több mint száz iskola és óvoda (1380 pedagógus) próbálja ki és segíti véglegesíteni a programcsomagokat. A taneszközöket 2006 őszétől – újabb pályázati kör keretében (HEFOP 3.1.3 és 3.1.4) – további 361 oktatási-nevelési intézmény több ezer pedagógusa és diákja alkalmazza, illetve 21 szakmai szolgáltató szervez bevezetést előkészítő tréningeket mintegy 1600 intézmény 6300 pedagógusa számára.

A folyamatos visszacsatolás és fejlesztés nyomán 2008 márciusáig – hat kiemelt fontosságú kompetenciaterülethez kapcsolódva – 39 olyan programcsomag jön létre, amelyek az NFT és a NAT célkitűzéseihez egyaránt illeszkednek. A programcsomagok a közoktatás teljes időtartamát átfogva segítik majd az egész életen át tartó tanulás képességének megalapozását (NFT 3.1 program). Az intézkedés keretében kifejlesztett további programok (NFT 2.1 program) elsősorban a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének segítését szolgálják, valamint ezzel egyidejűleg hatékonyan támogatják a NAT bevezetésének sikerét, a kiemelt fejlesztési célok megvalósulását.

A fejlesztés területei és a kulcskompetenciák

A fejlesztés egyik célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése közoktatásunkban. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, azok alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés.

A magyar közoktatás alapdokumentumaira és az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulást megalapozó, kulcskompetenciákkal foglalkozó munkabizottságának dokumentumaira alapozva a programfejlesztés – az NFT keretében – az alábbi területeken indult el:

• óvodai nevelés,
• szövegértés-szövegalkotás,
• matematikai-logikai kompetencia,
• idegen nyelvi kompetenciák,
• szociális, életviteli és környezeti kompetenciák,
• életpálya-építési kompetencia,
• infokommunikációs technológiák.

Mindegyik területen kiemelt hangsúlyt kapnak azok a tartalom-független kompetenciák, amelyek nem köthetők tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez. Ilyenek például a tanulás tanulása, az együttműködés képessége, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és motiváció stb.

Az oktatási programcsomagok szerkezete és tartalmi jegyei

A programcsomag meghatározása

A programcsomag egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló komplex taneszközegyüttes, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze, és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál. A különféle tanulói eszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is.

Ennek megfelelően az oktatási programcsomag komplex módon tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek.

Az oktatási programcsomag elemei

• Szakmai koncepció: a kompetencia meghatározása, leírása, a képességek rendszere és fejlesztésük stratégiája, módszertana.
• Programtanterv: célok, követelmények, értékelés elvei, a tananyag kijelölése, időbeli elrendezése, a képességfejlesztés fókuszai és csomópontjai.
• Tanári eszközök (modulleírások): részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a tanulói tevékenységekről, az ajánlott eszközökről, módszerekről, tanulásszervezési és értékelési eljárásokról (tartalmazza a feladatok megoldását, szakirodalmi ajánlást stb.).
• Tanulói eszközök: információhordozók, feladathordozók és a kettő kombinációi, hagyományos és digitális taneszközök (munkafüzetek, munkatankönyvek, digitális szimulációk és animációk).
• Értékelési eszközök: a diagnosztikus bemeneti és követő mérés eszközrendszere.
• Továbbképzési programok: akkreditált pedagógus-továbbképzési programok a programcsomagok bevezetésére, alkalmazására, adaptálására.
• Támogató rendszer: tanácsadás, mentorálás és programkarbantartás a fejlesztőműhely részéről.

A programcsomagok jellemzői és típusai

Valamennyi programcsomag moduláris felépítésű, és lépésről lépésre kialakuló kínálatával időben átfogja majd az 1–12. évfolyamok teljes tanulási időszakát. Lehetővé teszi továbbá az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez, valamint nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási-tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében a programcsomagok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, ez lehetőséget teremt a tanulók differenciált fejlesztésére, a csoportra vagy akár egyénre szabott fejlesztési programok kialakítására.

További jellegzetességük a tevékenységre épülő módszertan és a tanulói aktivitás előtérbe helyezése.
Háromféle programcsomagról beszélhetünk.  

• Az A-típusú egy vertikális műveltségterületi rendszer szerint építkezik. Tartalmában teljességgel lefedi a legközvetlenebbül kapcsolódó műveltségterületet. (Például a szövegértés-szövegalkotás esetében a magyar nyelv és irodalom műveltségterületet, a matematikai kompetenciák esetében a matematika műveltségterületet.)
• A B-típusú programcsomag horizontálisan, kereszttantervi rendszerként működik. Ez azt jelenti, hogy a program fókuszában álló kompetencia (pl. matematika-logika) fejlesztését nem az erre elsősorban hivatott műveltségterület vagy tantárgy keretében, hanem más területek, tantárgyak tananyagában (pl. történelem, biológia, kémia stb.) valósítja meg.
• A C-típus a tanórán kívüli foglalkozásokra ajánlott programok gyűjtőneve (szakkörök, tábori alkalmazások, diákkörök stb.). Ilyenek például a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák esetében a Földünk és környezetünk műveltségterülethez (Nemzeti alaptanterv) kapcsolódó természetfigyelési projektek.

Mérési-értékelési eszközök

A programfejlesztéshez társul a nyomon követés, a visszajelzés és az ellenőrzés rendszere. A programcsomagokban kétféle értékelési mód jelenik meg:

• belső, formatív, a tanulót önmagához mérő, saját fejlődési folyamatában visszajelzést adó: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a tananyagon belül a megoldási módok kialakítása céljából;
• külső, diagnosztikus mérés, amelynek funkciója bemenetkor a tervezés segítése, a tanítás folyamatában az adaptáció, a tesztelés végén pedig az innováció segítése.

A pedagógiai munkát segítő-támogató rendszer elemei

• A fejlesztés során minden programcsomaghoz akkreditált pedagógus-továbbképzési program készült, amelynek segítségével a pedagógusok fel tudnak készülni a kiválasztott programcsomag sikeres alkalmazására.
• Létrejön egy olyan nyilvános internetes felület, amely az adott témával kapcsolatos szakmai kommunikációt és a sikeres módszertani megoldások közkincscsé tételét szolgálja, s egyúttal lehetővé teszi, hogy bárki online mentori támogatást kapjon a segítségével.
• A mentorrendszer olyan szakértői-tanácsadói kör, amelynek tagjai aktív szerepet vállalnak a programcsomagokat bevezető, alkalmazó intézmények segítésében, szakmai támogatásában.

A központi program és a TIOK kapcsolata

A HEFOP 3.1.2 Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) a suliNova Kht. szakmai útmutatása és tanácsadása mellett próbálják ki és vezetik be a kifejlesztett programcsomagokat intézményeikben, majd a kipróbálási szakasz során szerzett tapasztalataikat, módosítási javaslataikat a fejlesztők rendelkezésére bocsátják. Feladatuk, hogy véleményalkotásukkal segítsék a programcsomagok véglegesítését. A Kht. összegyűjti és értékeli felhasználói tapasztalataikat, és ezek alapján végzi el a programcsomagok korrigálását, készíti elő további felhasználásukat.

A Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok a központilag kifejlesztett programokat és módszereket intézményeik sajátosságaihoz és a helyi környezet igényeihez igazítják. A kipróbálás utáni fázisban a TIOK-ok feladata a programcsomagok továbbadása a programokhoz egy későbbi pályázat keretében (pl. HEFOP 3.1.3) csatlakozó közoktatási intézmények számára. Fontos szerepet játszanak a regionális hálózatépítésben, a multiplikálásban is, hiszen ebben a szakaszban regionális fejlesztési és módszertani központként működnek tovább.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

« vissza a tanítási módszerekhez