Idegen nyelvi kompetenciaterület

     A fejlesztés célja

Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagokat dolgoztunk ki, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet.

A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat.

 

       Célcsoportok

 

Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló programok az általános és középiskolai korosztálynak és nyelvtanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kap a tanártovábbképzés, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Fontos, hogy az iskolákban – településtől és iskolatípustól függetlenül – egyforma arányban legyenek jól képzett szaktanárok, mert csakis így biztosítható az esélyegyenlőség.

 

       Az idegen nyelvi programcsomagok

 

Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére olyan modulrendszerű programcsomagok készültek, amelyek az adott nyelvkönyv vagy nyelvi program mellett kiegészítő anyagként használhatók. A fejlesztés újszerűsége és jelentősége a korszerű nyelvtanítási módszerekben, a tanári-tanulói szerep újragondolásában és a hazai nyelvoktatás szükségleteihez és feltételeihez való alkalmazkodásban van. Célunk, hogy a modulokban megjelenő, részletesen leírt új módszerek beépüljenek a nyelvtanítás mindennapos gyakorlatába, és elősegítsék a tanulók hatékony nyelvtudásának kialakulását.

A modulok rendszerének kidolgozását a készségfejlesztés fókusza, a nyelvtanulók életkora, érdeklődési köre és nyelvi szintje határozza meg. Egy-egy korosztály számára így többféle nyelvi szinten kínálunk modulokat változatos készségfejlesztési fókuszokkal a tanulók érdeklődésére épülő témákban. A programcsomagok úgy készülnek, hogy különböző helyzetekre – különböző nyelvi előképzettségű tanulócsoportok, eltérő iskolai háttér, változó mértékű motiváció stb. – adaptálhatók legyenek. Az egy-egy nyelvtanuló csoporton belül kialakult különböző nyelvi szintek vagy eltérő ütemben fejlődő részkészségek egyidejű fejlesztésére a modulban megjelenő differenciált tevékenységek nyújtanak lehetőséget.

Az idegen nyelvi fejlesztés – összhangban a Nemzeti alaptantervben élő idegen nyelvként megjelölt területtel – angol, német és francia nyelven valósul meg. Angol és német nyelvből alap- és középfokra és 12 évfolyamra, francia nyelvből csak középfokra és a 9. évfolyamtól kezdődően készülnek a programok. A középfokú programoknál olyan fejlesztésre dolgozunk ki ajánlást, amely jól adaptálható akár az első, akár a második idegen nyelv tanítására, de a nyelvi előkészítő évre is.

A kötelező nyelvtanulás szakaszában (4–12. évfolyam) az idegen nyelvi modulok akár a tananyag 50%-ára kínálnak változatos és alternatív fejlesztési lehetőséget. A modulok kidolgozásakor alapelvként jelöltük meg az adaptálhatóság szempontját. Így a készségfejlesztés területeit és a témaköröket tekintve a modulok bármely nyelvkönyvcsaládhoz jól illeszthetők, kiegészíthetők, vagy az egyes nyelvkönyvi fejezetek a modulokkal kiválthatók. A kötelező nyelvtanulás előtti időszakra (1–3. évfolyam) teljes nyelvi program kidolgozását tervezzük angol és német nyelven.

A fejlesztés bizonyos szakaszait egységesen készítettük el magyar nyelven, de a modulleírások szintjétől kezdve az adott célnyelven dolgozzuk ki a programokat.

Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésén belül a magyar mint idegen nyelv fejlesztése is a feladatunk. Ezt önálló egységként kezeljük. A teljes óraszámot lefedő tananyaggal a hátrányos helyzetű és a migráns tanulók mielőbbi beilleszkedését segítjük elő a mindennapos iskolai életbe, tanulásba. Kezdő szintre ajánlunk programot három különböző korosztály számára.

Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére készülő programcsomagok legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának, ezen belül elsősorban a tanulók beszédkészségének fejlesztése. A programban kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló tevékenységeken keresztül.

A nyelvi készségek integrált fejlesztésére projektmunkában, tantárgyközi tartalmak felhasználásával kínálunk lehetőséget.

       Az idegen nyelvi fejlesztés módszertani alapelvei

Az idegen nyelv tanításának módszereit a nyolcvanas évektől kezdve a nyelv kommunikatív szemlélete határozza meg. A tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanuló áll, aki szükségletei kielégítésére az idegen nyelv alkalmazásával kommunikatív tevékenységeket hajt végre. E változás mentén a hagyományos, a nyelv rendszerének megtanítására irányuló módszerek helyét fokozatosan átveszik a tanuló- és tevékenység-központú módszerek, ami együtt jár a tanári és tanulói szerepek megváltozásával, valamint az osztálytermi nyelv bővülésével.

A tanulóközpontú szemlélet mellett a korszerű nyelvtanítási-nyelvtanulási eljárások másik sarkalatos eleme a feladat. A kommunikáció szerves része az olyan feladat, amelyben a résztvevők interakciót, produkciót, recepciót vagy közvetítést végeznek, illetve ezek közül két vagy több elem kombinációját alkalmazzák. A kommunikatív cél elérése érdekében ezek a feladatok megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását és kifejezését.

• Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: a felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és csoportmunka, valamint a projektmunka.
• Az osztálytermi környezetben végzett tevékenységek, feladatok változatos szervezése számos lehetőséget kínál a tanulóknak a csoportos, páros vagy egyéni munkára.
• A munkaformák váltakozása motiválja a tanulót, valamint alkalmat teremt az új szerepek kipróbálására tanuló és tanár számára egyaránt.
• A tanár mint szervező, monitoráló, segítő szerepel egy-egy feladat elvégzése során.
• A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, amelynek keretében a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy a feladatok egy része a tanórán kívül is elvégezhető. A különböző munkaformák mind hozzájárulnak az önálló tanulóvá neveléshez, ami az egész életen át tartó nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele.

Az idegen nyelv tanulására számos lehetőség kínálkozik a tanórán kívül is. Az internet, a televízió, a könyvek, újságok kiváló lehetőséget nyújtanak a nyelv kommunikatív helyzetekben történő alkalmazására. Az életszerű helyzetekben idegen nyelven megfelelni tudó tanuló a nyelvet mint eszközt használja céljai elérésére. Az így szerzett sikerélmény önbizalmat ad, és a további tanulásra is motiválóan hat.

     Az idegen nyelvi kompetencia kapcsolódása más kompetenciaterületekhez

 

A fejlesztés keretein belül több kapcsolódási pont is mutatkozik az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia és más kompetenciaterületek között. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szorosan összefonódik és állandó kölcsönhatásban van egy sor más kompetencia fejlesztésével. Kiemelten fontos az idegen nyelvi és az anyanyelvi kommunikatív kompetencia integrált fejlesztése. Mind a szövegértés, mind a szövegalkotás területén számos olyan kapcsolódási pont adódik, amelyek mentén az integráció megvalósítható. A nyelvet célként és eszközként alkalmazó szemlélet, a módszerek, a tanári-tanulói szerepek, a tevékenységekre épülő felfedező tanulás mind az integrációt segítik. Az idegen nyelvi és az anyanyelvi kompetencia fejlesztése így együttesen, egymással kölcsönhatásban erősíti a kommunikáció fejlesztését.

A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének területén is kínálkozik lehetőség az integrációra. Az idegen nyelv tanítása során számos olyan módszer, munkaforma alkalmazására van lehetősége a nyelvtanárnak, amely a szociális kompetencia fejlesztését segíti. Az életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének lehetséges kapcsolódási pontjai a nyelvi tartalmak szintjén jelenhetnek meg a programcsomagokban.

Az életpálya-építési kompetencia fejlesztéséhez az idegen nyelv a középiskolai program kidolgozása során tud leginkább kapcsolódni. Az európai polgárrá válás folyamatában a használható nyelvtudás értéke és a pályaválasztás, karrierépítés kapcsolata alapvetően fontos területként jelenik meg. Az informatikai és kommunikációs technikák alkalmazása szintén olyan terület, amely sok kapcsolódási pontot mutat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésével. Az idegen nyelvi modulok fejlesztésében fontos szerepet játszik a számítógép és az internet felhasználása. A fejlesztés súlypontja itt a nyelvtanárok továbbképzése lesz a számítógép adta lehetőségek kihasználásában az idegen nyelv tanítása során.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

« vissza a tanítási módszerekhez

következő» Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület