Szentlőrinc-pusztától Pestszentlőrincig
| H. Zsuzsa, 2006. február 1. - 18.07 | Kiállításaink |
További képek Pestszentlőrinc történetéhez
1873 | A gyorsan fejlődő Kispest nagyközséggé alakult Szentlőrinc puszta a fővároshoz legközelebb eső részén. |
| 1874 | Az eddig Vecséshez tartozó Szentlőrinc puszta déli felét - a majorral együtt - Kispesthez csatolták. |
| 1875 | A Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalon állomást létesítettek. |
| 1880 | Megnyílt a Klauber és Vajda Kavicsbánya. Innen szállították 1882-től, a Soroksárig kiépített szárnyvonalon (Iparvasút) a környékbeli vasútépítésekhez a kavicsot. |
| 1882 |  Megkezdte működését a Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyár. |
| 1887 | A Téglagyár keskenyvágányú gőzvasutat létesített az Üllői úton, a gyártól (ma Pestszentlőrinc városközpont) a Nagyvárad térig. |
| 1890 | Működni kezdett az István és a Balázs téglagyár. |
| 1893 | Megérkezett az első szállítmány szemét Budapestről, a mai Kispest területén lévő Cséry-féle szeméttelepre. |
| 1894 | A Kossuth Lajos-Baross utca sarkára költözött az elemi iskola. |
| 1895 | Megkezdte működését a Polke József-féle szabadalmazott hordógyár, majd 1908-tól ugyanezen a területen működött a Pestszentlőrinci Parketgyár és Gőzfűrész Rt. |
| 1896 |  Megjelent a Kispest-Szent-Lőrinc c. újság első száma. Orenstein és Koppel r. t. keskenyvágányú vasutak gyára Lőrincre költözött. |
| 1900 | Megkezdték a villany bevezetését, villamosították és átépítették az Üllői úton a Téglagyár és a Nagyvárad tér között közlekedő vasút pályáját. Működni kezdett a Filtex szövőgyár elődje a Győmrői út mellett. |
| 1902 |  Megindult a termelés Krautschneider József kocsilámpagyárában. Villamosították a közvilágítást. |
| 1903 | Elkészült az első iskolaépület (ma: Bókay Árpád Általános Iskola), valamint két óvoda is felépült. Megalapították a Steiner-féle Magyar Szalagszövő Gyárat, az Üllői úton, a lajosmizsei vasút sorompójánál. |
| 1907 | Megalakult a Kispesti Textilgyár Rt. alapját képező szövöde. |
| 1908 |  Kuszenda Lajos segédjegyzőt Pusztaszentlőrincre helyezték. Megalakult a SZAC (Szentlőrinci Atlétikai Club). |
| 1909 | Megalakult az iparostanonc iskola. |
| 1910. január 1. | Az 1908-as képviselő-testületi döntés életbe lépett, Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé vált, jegyzője Kuszenda Lajos lett. |
| 1910 | Felépült a Batthyány utcában az első római katolikus templom. Megkezdte működését a Lipták vas- és gépgyár. |
| 1911 | Megindult a termelés a Rényi Oszkár-féle faárugyárban (bot, láda, kaptafa készítése). |
| 1912 | Megjelent a Pestszentlőrinci Lapok című újság első száma. |
| 1915 |  A karmelita apácák a mai Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola épületében Fiú-árvaházat működtettek. |
| 1916 | A Lipták gyár átállt hadfelszerelési cikkek gyártására. A gyártelep mellé építettek egy fallal körülvett lőszertelepet – ez lesz később az Állami-lakótelep. |
| 1922 | Megkezdte működését a polgári iskola az Állami-lakótelepen. |
| 1925 | Felszentelték a ma is működő katolikus templomot a korábbi Batthyány utcai kis templom helyén. |
| 1927 | Állami kezdeményezésre - Gróf Klebersberg Kúnó minisztersége alatt - 4 elemi és 1 polgári iskola épült fel Pestszentlőrincen. - Szemeretelepen, a mai Bajcsy-Zsilinszky utcában; - Erzsébettelepen, a mai Kond utcában; - Rendessytelep szélén, az Üllői úton (ma Piros) itt óvoda is létesült; - Miklóstelep (Tulipántelep) szélén, a Gulner utcai iskola (1928-ban készült el). |
| 1929 | Elkészült a polgári iskola épülete a Kossuth téren (ma: Hunyadi Mátyás Gimnázium).  Meghosszabbították a villamos vonalát a mai Béke térig. |
| 1931 |  Az elmozdított Kuszenda Lajos helyett dr. Balogh Gézát nevezték ki főjegyzővé. |
| 1932 | Felépült a Kossuth téren az evangélikus templom. |
| 1934 | Megkezdte működését a felsőkereskedelmi iskola a mai Hengersor utcában. |
| 1936 |  Pestszentlőrinc megkapta a megyei város rangot. Az első polgármester dr. Balogh Géza, a korábbi főjegyző lett, 1944-ig volt hivatalban. Megkezdte működését a gimnázium a „Tündérkert” épületében (ma itt működik a zeneiskola), majd a mai Bókay Árpád Általános Iskola épületébe költözött. |
| 1941 | Felépült a Kossuth téren a református templom. |
| 1944 | A német megszállás után a település gyáraiban katonai parancsnokok vették át az irányítást. |
| 1944. november | A város lakosainak száma 35 000 fő volt. A megszálló német csapatok kiürítették Pestszentlőrinc a mai Városháza utcától Vecsés felé eső területét, majd felrobbantották a kilátást zavaró épületeket. ( pl. Gloriett) |
| 1945 | Józsa Sándort nevezték ki polgármesternek. Központi élelmiszerraktárakat létesítettek, a város 3 pontján népkonyhákat állítottak fel. Liksay Sándorné Zsebők Kornéliát bízták meg az oktatás elindításának előkészítésével és megszervezésével. Megnyílt a Szabadság Gyermekotthon a volt Kuszenda-villában. |
| 1947 |  A gimnázium beköltözött a polgári iskola épületébe, a Kossuth téren. Az épület 1943-45 között hadikórházként működött. Megkezdte munkáját a mentőállomás, és az önálló rendőrkapitányság. |
| 1950. január 1. | Megalakult Nagy-Budapest. Az új, XVIII. kerületet Pestszentimréből és Pestszentlőrincből hozták létre. |
| 1950 | Megnyitották a polgári forgalom előtt a Ferihegyi repülőteret, melyet 1940-ben kezdtek építeni. A háború alatt csak katonai repülőtérként működött. |
Friss hozzászólások