Könyvajánló

Az Ékesszólás kiskönyvtára sorozat 4. köteteként látott napvilágot Benczédy József Retorika című gyakorlati útmutatója.
E kiadvány szorosan kapcsolódik a szónoklattan elméleti és gyakorlati témaköréhez egyaránt. E kitűnő munka - terjedelmében kicsi, de tartalmában gazdag összefoglalója a legfontosabb retorikai tudnivalóknak, egyúttal jó szolgálatot tesz minden mai hivatalos megnyilatkozók számára.

Könyvajánlónk között eddig elsősorban újabb kiadású könyvekre irányítottuk az érdeklődők figyelmét. Ezt a fajta gyakorlatunkat kívánjuk kiegészíteni, bővíteni olyan szerzők munkáival, akik évtizedekkel előbb éltek és dolgoztak, akik tudományuk jelesei voltak, s akiket ma már méltán a magyar pedagógia klasszikusai között tartunk számon. Olyan tudósok, tudós tanárok voltak ők, akiknek munkássága az elmúlt évtizedek sodrában sokáig háttérbe szorult; munkáikat csak kevesek ismerhették meg, de akiknek élete és munkássága kiállta az idők próbáját: életművükkel értékes szolgálatot tettek koruknak, tesznek a mának is.

Az elmúlt évtizedben örvendetesen megnövekedett a pszichológiai tárgyú kiadványok száma, mind többen fordulnak a lélektan tudományterülete felé. E gazdag kínálatból választottuk ki a Pszcihológia pedagógusoknak című művet.

Mi indokolta választásunkat?

E tartalmában és formájában egyaránt igényes kötet szerzője Komáromy Sándor irodalomtörténész, a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karának dékánja. Tudományos munkája elsősorban a gyermek- és ifjúsági irodalom elméletéhez és gyakorlatához kapcsolódik. Több évtizedes oktatói és kutatói munkája során kiemelten foglalkozott a gyermekversek világával: kutatta a felvidéki, a délvidéki, az erdélyi és a kárpátaljai magyar gyermekirodalom múltját és jelenét.

A Szegedi Tudományegyetem pedagógiai tanszékének oktatói és külső munkatársaik AZ OLVASÁSI KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSE ÉS FEJLESZTÉSE címmel jelentették meg kutatásaik eredményét.

Jakab István legújabb műve tartalmi jellemzőiben eltér az előzőktől. Olvashatunk benne – hagyományos nyelvhelyességi írásain túl - szólás-, szóeredet-magyarázatokat, megismerhetjük néhány magyar szó érdekes keletkezési módját, mindezeket fűszerezve egy kis - szórakoztató formában megfogalmazott - nyelvtörténettel.

A mögöttünk hagyott esztendő - röviddel A magyar nyelv nagyszótára első két kötetének megjelenése után, az MTA Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő és nyelvi tanácsadó osztályának külső munkatársakkal is kibővült tudományos körének köszönhetően - két nyelvészeti bravúrt, két csodálatos nyelvi: nyelvészeti és nyelvművelő célt egyaránt betöltő kiadványt tett valamennyiőnk közös szellemi asztalára.

Dömötör Adrienne közelmúltban napvilágot látott munkája a kezdetektől (a X. század közepi külföldi szórványemlékektől) a XVI. század végéig (a Vizsolyi Biblia koráig) dolgozza fel, tárja az érdeklődő olvasó elé legfontosabb nyelvemlékeinket, valamint a hozzájuk szorosan kapcsolódó nyelv- és művelődéstörténeti ismereteket.

Lassan négy évtizede annak, hogy szó van a Guttenberg-galaxis, a literális, betű alapú, azaz az írott kultúra végéről. A jövendölés McLuhantól származik, aki megírta a Gutenberg-galaxisnak az emberi gondolkodásra, kultúrára, egyúttal az egyes emberre gyakorolt hatását. Amit négy évtizeddel ezelőtt csak sejtettek a társadalomkutatók, mára valósággá vált.

A szavak eredete – mint minden eredet – mindig is foglalkoztatta az egy-egy nyelvet beszélő emberek érzés- és gondolatvilágát. Mindez fokozottan érvényes az anyanyelv esetében. Erre szolgáltak egy-egy nyelv történetével foglalkozó nyelvtörténeti szakszótárak.